15 éve járok iskolába. Oké, volt fél év szünet, kényszerpihenő, de mi az a tizenöthöz képest. Most kezdődik majd a 16. Ilyen formában az utolsó, remélem.
Igazándiból ma kezdődött a tanév, de szuper érzés volt iskola helyett óvodába menni... nyári gyakorlat, beszoktatóshét. :) Sok sírás és még több játék.
Várom, hogy mindig így lehessen ez... de ezt az utolsót még ki kell bírni, és rengeteg dolog lesz.
Valahol azért szomorú is, mindig vártam az augusztus végi készülődést a sulira... bevásárlást, bepakolást, újkönyvillatot, tervezgetést, év eleji szorgalmat.
Idén az egész egy mappa és sok-sok lap beszerzéséből állt. Egyszerűsödnek a dolgok... meg alig lesz már óra, suli, a vizsgaidőszakunk is lerövidül. Szakdogát kell írni, túlélni az énekfoglalkozást, 6 hetes gyakorlaton örömködni, és kipróbálni, hogy milyen is lesz ez élesben.
Közben elnéztem az elsős egyetemistákat... 150 leendő óvónő... csillogó szemmel, a gólyatábort még nem kiheverve, de várakozásteljesen...egyetemista élet, albérlet, önállóság... és milyen hamar elillan ez a 3 év.
Nem csak a teendők felszaporodásában lesz más ez az év. Atis messze lesz, Győrben. Ezer dolgom lesz, így remélem majd elillan a hét, anélkül, hogy észrevettem volna, és megint együtt lehetünk, miközben haladunk előre és telik az idő.
Nagy most a buzgóság. Mivel nekünk csak jövő szerdán kezdődik a suli, addigra befejezem a gyakorlatot és megírom naplóját, kiselejtezem a ruháimat, címkét gyártok az összes meglévő szappanunkra, és megírok ide mindent, ami még elmaradt... annyi minden volt még a nyáron, aminek a bepötyögésére még nem jutott idő, pedig már annyira ősz a hangulat.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése