20130217

RANDOM

Leestem a lépcsőn.
Megcsúsztam. Fölfogtam az egészet, reméltem, hogy a közepén megállok és nem vágódok be megint a félúton lévő lyukba, mint egyszer régen. Most sikerült, a lyuk szélén ültem meg.
Akkor egyébként ott zúgtam le, alatta lógott egy ilyen fellógatós kaspóban valami növényke: abban landoltam, vagyis leszakítva azt, landoltunk együtt a földön. Pedig olyan szép növény volt, lefelé nőtt és igazán zöld, puha levelei voltak. Emlékszem.
Most jobban fáj, a hátamon kopogtattam végig a lépcsőfokokat, csúnya seb lett és a trikóm meg a fölsőm is kilyukadt.
Viszont mindkét a kezemben lévő bögre megúszta, és az nem mindegy, mert a kedvencem volt nálam, a macis.
Tényleg mi jöhet még?
Pénteken a fogorvos... az érzéstelenítő után negyed óráig nyiszatolt a számban, véres gézdarabokat és húscafatkákat dobálva ki onnan. Az ínyem volt, most már "csak" "szimplán" a seb fáj... De ez remélem hamar múlik.
Tegnap elindultunk edzeni, tényleg akartam menni, de valahogy amikor tele van a hócipő, a legkisebb hülyeségtől is borul a bili: pont akkor történt.
Inkább random bicikli tripet tartottam, végülis úgyis egész jó idő volt végre. Egy órán keresztül tekervényeztem Baja utcáin, igyekeztem nem túl felfedezett terepre érkezni, de csak egyszer nem volt totál egyértelmű, hogy merre járok, aztán kiértem. És csodálkoztam. Hogy ja, itt vagyok. Jó.
Rettegős rész is volt, kettő is, de mégis: állandósítandó alkalmak ezek, nagyon kellett már.
És lettek halacskáink... még várható érkezés az akváriumba, szükség van algaevőkre, ők az abszolút kedvencek. De már jó, hogy van valami izgőmozgóság rajtunk kívül a szobában, és egyébként is: nekünk ők a tévénk. :))

Nagyon fáj a hátam, de remélem holnap azért már eljutok edzeni. Jólesne egy kis futi, meg már a cipőmmel se tudom miújság, mióta csütörtökön irtó okos módjára ottfelejtettem. :D Engy elvileg mentette a menthetőt, de remélem megvár, és nem megy éjszakai szomorúságában világgá.

Amúgymeg. Hatalmas gondban vagyok. Annyira fényképeznék, de nem tudok Gedeonnal 100%-osan összebarátkozni, nem érzem azt iránta, ami Petúniával volt, és így nem vagyunk teljesen boldogok együtt. Szóval elöljáróban, aki esetleg érdeklődne egy alig 4 hónapos, még bőven garanciás, keveset kattintgatott Nikon Coolpix L310 iránt, az írjon nekem. :)

3 megjegyzés :