Kis képes beszámoló lesz ez a nem túl eseménydús napomról... ugyanis egész nap a szobámban kotlottam és tanultam, néha lementem rakni a tűzre, vagy betenni egy mosást, vagy kiteregetni, vagy elcsattintgatni pár képet, de a közbeeső időkben eléggé elültem a fenekemet...
Viszont!
Gyönyörű napsütésre ébredtem (már ezért is bosszanatos, hogy ki se tudtam dugni az orromat a házból...)
Kissé hihetetlen és nem szimpatikus így december elején, de azért jólesett a léleknek.
Viszont, hogy az időjárás észhez térjen és szedje össze magát az időpontnak megfelelően, készítettem egy új fejlécet facebookra.
Válaszul rögtön jött Nico levele, hogy náluk bizony van hó, Jonasnak le kellett takarítania a játékát ma délelőtt tőle, hogy hozzáférjen. :) Bárcsak...
Mindenesetre ha a hegy nem megy Mohamedhez... jövő vasárnap indulok én is Németországba, egyben kár és jó is, hogy egész máshova, nagyon várom, de kaka lesz egy országban lenni velük és nem találkozni.
Ennyi volt a reggeli kis szórakozás, álltam is neki a tanulásnak...
Aztán egyszercsak lementem tízóraizni, teljesen rá vagyok kattanva a zöld teára... rögtön nem hat, de tényleg érzem, hogy lassan fejti ki a hatását és nem álmosodom el, ha ilyet iszok... veszélyes is, ha akkor teszem ezt, amikor délután 5-6 fele hazaérek, mert akkor éjfélig garantált a nemalvás!
De kell ez most ebben a széttanulós időszakban.
Egyébként nem csípem a zöldteaízt, de ez a vaníliás nagyon fincsi!
Amíg forrt a víz, kinéztem Brucera. Megbeszéltük, hogy semmi értelme, hogy mindketten magányoskodjunk, úgyhogy följött velem a szobámba. Ment három-négy kört, jól megnézett mindent, segített mosnivalót válogatni, aztán begubbasztott az ágy alá, amikor pedig ott megunta a létezést, ment egy másik sarokba. Estefelére viszont beindult, Bia -gazdi szerint megszokta a helyet, és vadult, ugrált, császkált össze-vissza, többek között útba ejtette - és meg is kóstolta - Huba egy képét, ami az ágyam alatt pihent.
Most már átvitték Kristóf szobájába, úgyhogy kicsi nyugi van, én pedig készkampec.
Ráadásul egy órával ezelőtt szegény Dzsohanna is beadta az unalmast, ő se bírja a sok pszichológia-maszlagot. :S
Ígyhát lementem, mert be van gyűjtva a cserépkályhába, gondoltam kihasználom és élvezem kicsit a hangulatot meg melegszem... hát a hangulat... x-faktor... inkább nem kommentálom részletesen, a lényeg, hogy ez még mindig egy fos. (Én meg nagyonbüszke vagyok magamra, hogy nem tévézek.)
Most pedig nem kínzom tovább a gépet, tanulni kellene, de nekem már abból elég volt, olvasok még kicsit, és alszok ezerrel, mert holnap sem vár rám másféle nap. Kivéve az este... végre. :)<3
mennyireee édiii *-* :P
VálaszTörlés