MO'FYAH

Tegnap - miután Atis hősiesen kibírta a shoppingolást - felkerekedtünk a szegedi éjszakába. Kisbajor, csöpögő plafon, folyamatos átrendezés, rég és még régebben nem látott kispajtások, sör és sörebb sör. 

Jó volt végre látni Nórit, hallani róla, hogy mi van vele. :) Igazán nosztalgikus volt, már hiányzott egy ilyen...

Nem sokkal 9 után felkerekedtünk Jatéba, ahol - egy biztonsági őr vallomása szerint - akkor már 5 perce ment a koncert. Belevetettük magunkat a tömegbe, és nagyon jót buliztunk! Aztán még vége sem lett, mert egész kettőig roptuk Nórival, kellett már egy ilyen nagyon. :)

Ma sikerült délig nagyon mélyet és jót szunyókálni, aztán jött e-mailben a hír, hogy benne vagyok az Ulmba utazó brigádba. Sajnos Viki nem jön, csak két, számomra (még) ismeretlen lányka. További infok majd jövőhéten a tanárnőtől, de nagyon izgulok, és nagyon várom már.

Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ez pont az utolsó sulis hetünket fedi le... remélem zéhás ügy nem keveredik majd belőle, mert azt nem lenne jó előre pótolni, de így is nagyon bele kell húznom most így...

Hétfőn viszont zéhá, ami nem ártana, ha jól sikerülne a megajánlott jegy érdekében, úgyhogy vissza is térek a papírok forgatagába és próbálom az agyamba pumpálni a gyermek mozgásfejlődésének és Piaget fejlődéselméletének a szakaszait.